Évek óta foglalkoztatott a gondolat, hogy milyen lehet zsűrizni a POSzT-on. Eddig mindig lebeszéltem magam a dologról, annak ellenére, hogy nagyon szeretem a színházat nézni...és olykor-olykor művelni is. Idén végül rászántam magam. Jelentkezni a március 29-i "A kőszívű ember fiai" című előadás alatt lehetett. Nem kapkodtam a jegyvásárlással, feltételnek szabtam magamnak, hogy csak az előadást megelőző napon fogom megvásárolni a jegyet. Ha már nem lesz jegy, az egy égi jel, hogy semmiképp sem próbáljam meg. Volt jegy!

Bedobtam a jelentkezési lapot, majd az esélytelenek nyugalmával hazamentem és nem is foglalkoztam a dologgal. Hétfőn elég pörgős nap volt a munkahelyen, gyakorlatilag megállás nélkül csörögtek a telefonok. Így amikor Benkő Márta felhívott a jó hírrel, először fel sem fogtam, hogy engem sorsoltak ki. Zavaromban közöltem vele, hogy ezzel a hírrel feldobta a napomat, mert elég kemény a meló (gondolom mennyire érdekelte). Adategyeztetés, gratulálás elköszönés.

A POSzT kezdetéig van még több mint két hónap. Nyilván addig ritkábban fogok jelentkezni, de minden fontos dologról beszámolok. S hogy miért kezdtem bele ebbe a blogba? Nos, az ilyen sorsolásos, kihúzós, megnyerős dolgokban sosem volt szerencsém. Még egy nyamvadt 100 forintos büféutalványt sem nyertem az iskolai jelmezbálon. Úgy érzem, ezzel a húzással kárpótolt a sors az eddig elmaradott nyereményekért. Boldogan és izgatottan várom ezt a 10 napot, és az örömömet szeretném megosztani azokkal, akiket ez érdekel.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.